Kopeczi B. «Magyarorszag a keresztenyseg ellensege». A Thokolyfelkeles az europai kozvelemenyben. Bp, 1976. Kriszto Gy. Levedi torzsszovetsegetol Szent Istvan allamaig. Bp, 1983. Kulcsar K. A mai magyar tarsadalom. Bp, 1980. Kulcsdr P. A Jagello-kor. Bp, 1981.
Lackd M. Ipari munk amp;ssagunk osszetetelenek alakulasa, 1867–1949. Bp, 1961,
Ldszl6 Gy. Regeszeti tanulmanyok. Bp, 1977.
Liptai E. A Magyar Voros Hadsereg harcai, 1919. Bp., 1960.
A magyar irodalom tortenete. Bp, 1964–1966. 1–6. r.
A magyar nepi demokracia tortenete, 1944–1962. Bp., 1978.
Magyar-orosz tortenelmi kapcsolatok. Bp, 1956.
Magyarorszag hadtort6nete. Bp, 1984–1985. 1–2. kot.
Magyarorszag a XX. szazadban. Bp., 1985.
Magyarorszag tortenete 10 kotetben. Bp, 1984. 1/1-2; 4985, 3/1-2; 1980, 5/1-2;1979, 6/1-2; 1978, 7/1-2; 1976 8/1-2. Magyarorszag torteneti demografiaja. Magyarorszag nlpessege a honfoglalastol1949-ig. Bp, 1963. Magyarorszag torteneti kronologiaja. Bp., 1983. 1–3. k5t. A Magyarorszagi muveszet tortenete. Bp.t 1961–1962. 1–2. kot. Makkai L. Historie de Transylvanie. Bp, 1946.
Maksay F. Parasztsag 6s majorgazdalkodds a XVI. szazadi Magyarorszagon. Bp, 1958.
Mdlyusz E. Az V. Istv amp;n-kori Gesta. Bp., 1971.
Merei Gy. Polg amp;ri radikalizmus Magyarorszagon, 1900–1919. Bp, 1947. Mezey L. Deaksag es Europa. Irodalmi muvelts6gunk alapvetesenek vezlata. Bp., 1979.
Mosey A. Pannonia a korai csasz6rs amp;g idejЈn. Bp., 1974.
Mocsy A. Pann6nia a k6soi csaszfrs amp;gkorban. Bp, 1974.
Mod A. Sors es felelosseg. Tanulmanyok. Bp, 1967.
Molnar J. A Nagybudapesti Kozponti Munkastandcs. Bp, 1969.
Moravcsik Gy. Bizanc es a magyars amp;Ј. Bp., 1953. "
Nag у L. «Nem jottiink egi hadak utjan…». Vazlatok es tanulmanyok a XVIL szazadi kurucokrol. Bp, 1982. Nagy L. Hajduvitezek, 1591–1699. Bp, 1983.
Nernes D. Az Altalanos Munkasegylet tort6nete, 1868–1873. Bp, 1952. N ernes D. Az elleforradalom tortenete Magyarorszagon. 1919–1921. Bp, 1962. Orban S. Ket agrarforradalom Magyarorszagon. (Demokratikus es szocialista agraratalakulas, 1945–1961). Bp, 1972. Ormos M. Padovatol Trianonig, 1918–1920. Bp., 1983.